Szabó Szilárd
Nemminemdemide

Dr. Szabó Szilárd kétségtelenül a hazai kortárs líra kiemelkedő alakja. Stílusának ereje a mondanivalóval viaskodva hat az olvasóra, nyelvezetének kíméletlenül tömör egyszerűsége játszi könnyedtséggel ragad magával. Szellemi cukorkák ezek, melyek lassan olvadnak el az elmében. Érdemei elismeréseképpen gyűjtöttük csokorba verseit, s kínáljuk most minden versbarát olvasónak.

állatok és növények

Az állatoknak van szeme
A növényeknek nincs
A növényeknek nincs nyelve
Az állatoknak van
Az állatok nem növények,
S a növények nem állatok

lovaskocsi

Száguld a kocsi
Rohannak a lovak
Megáll a kocsi
Megállnak a lovak

földrengés után otthon

Leszakadt a redőny
Betört az ablak
Eldőlt a vitrin
Széttört a kredenc

cím nélkül I.

ló, csend
igazság, fény
táska, táska
árnyék, hang
igen, igen, ló

Cserebogár

Cserebogár bújt a számba
Ott a sötétben izeg-mozog
Mit csinálhat bent egyedül?
Bent marad örökre, vagy egyszer majd kijön?

-273°C

A fény áthalad a testen
Mint hang a falon
A folyadékok szilárdak
Elpárolognak a fémek

ki mit eszik?

A szélkakas macskát eszik
A róka drótkötelet,
A tücsök makkot,
A fal is makkot eszik

négy idegen szó

Reflex
ideológia
technika
innováció

cím nélkül II.

Mi van a béka hasában?
Labda vagy szék?
Mi van a béka hasában?
Lehet hogy semmi sincs

vég

Szűkül a tér percről percre
Gyorsul az idő, egyre gyorsul
Lassan eltűnünk mindannyian
Elpusztulunk, mint az állat
Megdöglünk, mint az ember
Lassan eltűnünk mindannyian

kalapácsvers

Fa, acél, réz, bronz
Ólom, műanyag
Kalapács, kalapács
Kalapács, kalapács

fűrész

Elindult a körfűrész
Alatta a kezem
Kihúzom a kezem alóla
Most már mehet

lajos emlékére

Lajos jó ember volt
Mindig volt nála csokoládé
Mindig megkínált csokoládéval
Lajos jó ember volt

cím nélkül III.

Csak vártam őt, hogy eljöjjön ismét
Rám nézzen és maradjon csendben
Harapja le kézfejemet
S vér itassa át a talajt, ahol álltam

Hogy szememet kézzel nyomja ki
És vágja le a fejemet, tépjen szét
Hogy a véres, gennyes váladék
Borítsa be az egész világot

Akkor majd jó lesz nekünk
Itt állunk fej és láb nélkül
Térdig ér a vér, pedig nincs is térdünk
Itt maradunk örökké és jó lesz

ki az?

Lehull a lepel, ez Ő?
De nem! Mégse Ő!

bútorok

Ég a szekrény
Ég az ágy
Ég a fotel
Ég az asztal
Ég az ajtó
Ég az ágyneműtartó
Ég a szék
Ég a hokedli
Ég a sámli
A vasszék nem ég
A bútorok kilencven százaléka ég

téli kép

Süvít a téli szél
Gyermek sír az utcán
Nem sokáig sír már
Hamarosan meg fog fagyni

cím nélkül IV.

Köszörülöm a napot
Túl hosszú az élet
A levegő már telített
Izzik a tér, s az idő