vissza a többi közé
Egy héttel a hollywoodi premier után került a hazai mozikba Stephen Queen (Csimpánzdonor, Testnedvek, Lakmusz) régóta várt lélektani gyomorforgatása. Az ismert forgatókönyvíró és rendező ismét zseniálisat alkotott, garantált a korábbi munkáira jellemző érzelmekkel átszőtt feszült hangulat. A történet főhőse Ernest Slut, (John Shadowchair - Pisztolycső, Székrekedés) aki véletlenszerűen kerül Dr. Magellan (Michael Bear - Pöckölt ügyek, Vérkifli) kezei közé. A szerelemnek induló kapcsolat egyre inkább rémálommá változik, mikor egy nap Ernest arra ébred, hogy jól ismert teste már nem az, ami lefekvéskor volt. Reggelre végtagjai felcserélt, önálló életre vágyó kusza elfajzások.
"Filmem valójában egy szürreális tanmese. Arra szerettem volna felhívni az emberek figyelmét, hogy ebben a kegyetlen világban, melyben alaptalan biztonságérzettel hajtjuk álomra a fejünket, már nem elég csak a szoba négy sarkát megszámolni."
Stephen Queen
A látványvilág lebilincselő. A néző szinte saját testén érzi a csontfűrész ropogó sercegését, a szike könnyed nyisszantását. Mindemellett a cselekmény is remekül megtervezett kerek egészet alkot. A szereposztás parádés. Az őrült orvost alakító Michael Bear lapunknak elmondta, hogy túl van már a forgatás utáni pszichiátriai kezelésen. Bár családja elfordult tőle, és bostoni lakását is felgyújtották, vidáman mesélt a forgatásról.
"Az egyik jelenetben Ernest és Dr. Magellan vadul csókolóznak egy velencei gondolában. Legalább hússzor vettük fel a jelenetet, mert az evezőst alakító Nick Languste (Ninja bosszú I-II-II, Májfoltos gyilkos) folyton elröhögte magát. Stephen leállított minket, és üvöltözni kezdett. Gyűlölt minket, többször halálosan megfenyegetett. Imádtam a forgatást..."
A kritikusok vegyes érzelmekkel fogadták a filmet. Leginkább a naturális jelenetek indokolatlanul hosszúra nyújtott blokkjait kifogásolták. A zene sem aratott osztatlan sikert, mivel Bryan Warner, az ünnepelt popsztár kizárólag bálnahangokat használt a stúdióban. Ez ugyan sajátságos, lebegésszerű hangulatot kölcsönzött a képsoroknak, de az első negyed óra utáni monoton búgás kimondottan zavaró.