Mi ez az oldal? És miért ilyen hülye a neve?

Az eBgondolat 2001-ben újságnak indult a lehető legroszabb időzítéssel. Az internet mellett a fanzinoknak semmi értelmük, az emberek többsége a papírral csak segget töröl, nem olvassa el ha rá van írva valami. Nagy kár a lelkes amatőrökért, akik az elnagyolt újságkivágásokkal, képkollázsokkal és írógéppel összekalimpált kiadványaikkal próbálták megváltani a világot. Az eBgondolat ezt az ügyetlen de elszánt hozzáállást élteti, próbál aktuális lenni amellett, hogy legalább 10, de inkább 20 évet késett. A neve is egy kicsit ezt fejezi ki, ráadásul elég béna ahhoz, hogy megjegyezd online környezetben.

De miért antikulturális?

Szembe megyünk azzal a kultúrával, ami a mai embereket tömeggé dagasztja, ami ezt a szellemileg használhatatlan masszát összetartja, és biztosítja működését. Ellene vagyunk a kultúrának, ami alapján egy átlagember próbál eligazodni értékek és normák között. Nem teszünk különbséget ócska zene, irodalom vagy gasztronómiai hulladék között, szívesen teszünk bármi ellen ami társadalmilag elfogadott, de nyilvánvalóan szemét. Az eBgondolat egy konzervatív szellemi anarchista és nagyon szubjektív. Néha még a mainstreambe is belekóstolunk máskor meg az andergrand se jön be, de a látszólagos paradoxonok ellenére azért akadhat pár közös vonásunk veled.

Eddig értem, de akkor mi jön be nektek?

Amellett, hogy előszeretettel foglalkozunk azokkal a dolgokkal amiket utálunk, igyekszünk mindig ellenpéldával igazolni magunkat. Ha azt állítjuk például vassvirágról, hogy tehetségtelenségét a gimnazista tablóképe sem tudja elfedni, akkor azért kitérünk azokra is akik kortárs irodalommal szórakoztatni tudnak, bár könyvük bemutatójára általában nem egy Roberto Cavalli szalonban kerül sor gyökér közéleti személyek felvonultatásával.
Bejön, ha valakinek elég a tehetsége a sikerhez, vagy épp leszarja a sikert hogy hiteles maradhasson. Bejönnek a vászonkötéses antikváriumi könyvek, a filmek amiket csak VHS-en adtak ki, zenék amik '76 után születtek. Nem vagyunk mindenevők, szeretünk szelektálni. Nem elég nekünk csak a vastagon szedett rész a kegyelemketteshez, nem esünk hasra tőle ha valami finom vagy szép. Bejön ha valami szokatlan, lehet kicsit rossz is, hiányos vagy törött.

Szóval nem a népszerűségre megy ki a dolog?

Nem igazán. Persze nagyon örülünk a hasonlóan gondolkodóknak, vagy annak ha valaki rájön hogy hülyének akartuk nézni. A lényeg, hogy mindenki próbáljon meg a lehetőségeihez képest önálló gondolatokat szülni, ne elégedjen meg a készen kapott dolgokkal. Lemaradozni a csordától mindig kicsit izgalmas és érdekes.

Honnan tudhatom, hogy mit gondoltok komolyan és mit nem?

Ehhez nem árt egy kis általános műveltség és alapszintű humorérzék. Senki sem született koravén vágóistvánnak, mindennek utána lehet nézni. A kezdők számára a megismerés örömét kínáljuk, az öregeknek meg az önigazolás ritka pillanatait.

Nadehát ilyen baromságot bárki össze tud kukázni.

Mire vársz még? :)